Gelence

Kovászna megyében, a háromszéki medence északkeleti részén, a 45 51 40"–45 58 30" északi szélesség és a 26 10 00"-26 22 30" keleti hosszúság között terül el 23 km-re Kovásznától és 11 kilométerre Kézdivásárhelytől.  A megyeszékhelytől (Sepsiszentgyörgy) 51 km választja el. A 121 F megyei úton érhető el. Közigazgatásilag hozzátartozik Haraly falu, mely hagyományos kádáripari termékeiről és műemléktemplomáról is híres. 
 E terület nyugati része a Kézdivásárhelyi medencében, keleti része a  Háromszéki-havasokban terül el, nagyjából megegyezve a Háromszéki-havasokból eredő Gelence patak vízgyűjtő területével.
A térségben két fő domborzati formát különíthetünk el : a hegyvidéket és a medencei síkságot.
A hegyvidék – e térségben – 700-1600 m tengerszint feletti magasságban jelentkezik (Musát -1501 m, Nagy Asztag -1525.7 m, Bonyó -1542.8 m, Kóróbérc -1515 m), mely magasságtól a domborzat a medence felé hirtelen lejt egész a 600 méteres szintvonalig.
 A község területéről őskori agyagkarikák, füles-kávás bronzvésők és tetradrachmák (görög érmék) kerültek a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. Az Eger nevű helyről kuruc kori pénzeket mentettek meg.
Irásos formában 1539-ben Gelenche formában fordul elő, 1567-ben már Gelencze néven szerepel.  A település jóval régebbi, ezt bizonyitja a XIII. század elején épült, majd több építkezési szakaszon átesett műemlék erődtemplom, mely értékei miatt világörökség (az elmult 700 év kulturális emlékeit őrzi).  A műemléktemplom GPS koordináta értékei: 45°56.602 N, 026°14.861 E.
A község népessége 4815 lélek. Közigazgatási területe 11222 ha, melyből az erdő 7237 ha-t (64,49 % ) tesz ki, a mezőgazdasági terület 3764 ha (33,54 % -ebből 1400 ha havasi legelő).

A műemlék templom

A turisztika szempontjából általános érdeklődésre tart számot a község felső részén levő római katolikus erődtemplom, melyet értékei miatt az UNESCO is jegyez.
A falfestményeiről ismert középkori, kőfallal kerített templom a XIII. század végén épült. 1858-ban az összeomlás veszélye miatt bezárják. Az 1880-as években a falfestmények megtalálásával új életre kelt. Az 1932-ben végrehajtott kutatás és restaurálás nyomán bevonult Európa legrangosabb műemlékeinek táborába. A templom több építkezési szakaszon ment át, mondhatni minden stíluskorszak jegyét magán viseli. A gelencei templom csodálatos falképegyüttesét négy mester készítette 1300 körül. A nyugati fal szent Jakab apostol legendáját ábrázolja. Az északi fal alsó képsora Krisztus szenvedésének története: bevonulás Jeruzsálembe, Krisztus Pilátus előtt, Krisztus megostorozása és a keresztrefeszítés jelenete. Felső képsora Szent László és a kun vitéz legendáját ábrázolja és valós történelmi eseményből, a cserhalmi vagy kerlési ütközetből ihletődött (1068). Jelenetei: Várjelenet, Kivonulás, Ütközet, Üldözés, Birkózás, Lefejezés. A mennyzetet 103 kazettából álló, gazdagon festett födém borítja, mely a XVII. században készült. A főoltár a két mellékoltárral a XVIII. század végén készült. 1866-ban szerelték fel a szép, népies ízű  orgona- és ülőkarzatot. Az utóbbi években általános restaurálást végeztek, ez alkalommal a külső falon is találtak freskókat.