Dr.
Jancsó Benedek
(történész, publicista, pedagógus)
(Gelence, 1854. nov. 19 - Budapest,
1930. jún. 27.)
Jancsó
Bendek Gelencén, a Ladia (régi formában
''Ladika'') nevű falurészen született; a
''nagynyújtódi'' előnevet viselő Jancsó
család leszármazottja; elődje Jancsó István
perceptor 1727-ben költözött át Gelencére.
1625 január 25-én Jancsó István és
Jancsó Gáspár Bethlen Gábortól
kaptak címeres nemesi levelet.
Cimerük:
Két
részre osztott kék pajzs, a felső részben
két páncélos kar karddal, az alsó
részben egy szántóföldön
néhány búzakalász látszik.
Sisakdísz. Foszlányok: piros-ezüst,
kék-ezüst.
Jancsó Benedek a gimnáziumot Csíksomlyón
és Kolozsvárt, az egyetemet Kolozsvárt és
Bécsben végezte, magyar-latin szakos tanári
oklevelet szerzett, 1878-ban Kolozsvárt bölcsészeti
doktorá avatták. Pancsován tanít, majd
1880-tól az aradi állami főreáliskola
tanára, ahol megalapította a ''Középiskolai
Szemle'' folyóiratot. 1881 jan. 16-án alakult aradi
egyesület Jancsó Bendek érveinek hatása alatt
kapta a Kölcsey Egyesület elnevezést, melynek
választmányi tagja és az irodalmi
szakosztály első elnöke volt. 1887-től a budapesti II.
kerületi
gimnázium tanára, ahol a
"Közoktatási Szemle" alapítója.
1892-ben Romániában fél évig a tanügyi
és közműveltségi viszonyokat tanulmányozta,
visszatérve, 1894 elejéig a budapesti I. kerület
főgimnáziumának igazgatója, lemondása
után megmaradt tanárnak. 1895-től a
Bánffy-kormány idején a
miniszterelnökség nemzetiségi
ügyosztályának munkatársa, 1907-től a
vallás- és közoktatásügyi
minisztériumban a szabadoktatási ügyek vezetője, e
tárgyban 1908-ban emlékiratot írt, az ennek
alapján létrehozott Szabadoktatási
Tanácsnak 1911-1919 között ügyvezető
alelnöke.
1905-től az Országos Középiskolai
Tanáregyesület alelnöke. 1902-03: a Magyarság
főmunkatársa. 1903: az Országos Magyar
Szövetség főtitkára. 1916-tól a Magyar
Tudományos Akadémia (MTA) 1. tagja. 1917-18-ban a
bukaresti osztrák-magyar parancsnokság
nemzetiségügyi előadója volt. 1922-től a Ferencz
József Tudományegyetem tanára. 1921-ben
alapította a Népies Irodalmi Társaságot,
mely diákotthont tartott fenn menekült erdélyi
egyetemi hallgatóknak.
1923-ban adta ki Bartók Béla-Kodály Zoltán:
Erdélyi Magyarság - Székely népdalok c.
gyűjteményét magyar, angol és francia nyelven.
Művei:
-Szenczi Molnár Albert -Kolozsvár, 1878
-Magyar
nyelvtudomány-történelmi tanulmányok a XVI.
és XVII. századból -Budapest, 1880
-Szavaló könyv -Arad, 1884
-Kölcsey Ferenc élete és művei -Budapest, 1885
-Fábián
Gábor élete és irodalmi működése
-Arad, 1885 (megj.: F. G. aradi származásu műfordító)
-Gábor Áron, az ágyúöntő székely -Bp., 1888
-Magyar irodalmi
olvasmányok a görög nyelv
pótlásául. A gimnáziumi 5-8 osztály
számára 1-4 kötet -1890-91, 1893-94
-Középiskoláink reformja -1891
-Arad vármegye és város monográfiája. 1-3 kötet -Arad 1892-95
-A Daco Romanizmus és a magyar kultúrpolitika 1893 (névtelenül)
-Román politikai és történelmi tanulmányok -1894
-Szabadságharcunk és a dákoromán törekvések -1895
-A román
nemzetiségi törekvések története
és jelenlegi állapota. 1-2 kötet, 1896-99
-Bánffy Dezső nemzetiségi politikája -1899 (névtelenül)
-A romániai parasztság helyzete -1901
-Tájékoztató
az Országos Magyar Szövetség
céljáról és eszközeiről -1903
(névtelenül)
-A szabadoktatás országos szervezete -1909 (névtelenül)
-Akinek nincs szerencséje -1910 előtt
-Aki másnak vermet ás -1910 előtt, Ladikay Vince álnéven
-Erdély és a nagyromán aspirációk -1918
-Defensio nations Hungaricae -1920
-Quelques
réflexions crit. sur l'essai de M.P. Comnéne "La terre
roumainea traveors les ages" Paris, Payot 1910
-A
székelyek -1921 )angolul: The székelys -1921,
franciául: Le sicules -1921, németül: D.
székler -1923)
-A román irredenta mozgalmak története -1922
-Erdély története -1923, Ladikay Vince álnéven
-A Magyar
Szemlében megjelent 1928-ban: A katolikus Egyház helyzete
Romániaban c. munkája, 1930-ban: Ady
a román parlamentben c. munkája.
Halála után 1930 okt. 6-án az Erdélyi
Férfiak Egyesülete (EFE) megalakította a Jancsó
Benedek Társaságot, s megindította a Jancsó
Benedek Könyvtár sorozatot.
